A Tánczos-ügyben adott szakvélemény kivonata

 

            1998. április 1-én szörnyű bűncselekmény történt Körmenden. Egy 11 éves kislányt szülei lakásában brutális módon meggyilkoltak. A gyilkosság gyanúja egy akkor 18 éves fiatalemberre terelődött, akit végülis a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek talált, és 13 évi fegyházbüntetésre ítélt. Az ügyben laboratóriumunk vezetője a védelem szakértője volt. Etikai okokból nem a teljes szakvéleményt hozzuk nyilvánosságra. Egyrészt nem kívánunk ismertetni nyomozási módszereket, másrészt személyiségi jogokat sem szeretnénk sérteni. Az itt közölt kivonat csak azokat a személyes adatokat tartalmazza, amelyek újságcikkekben, vagy az ítéletekben már nyilvánosságra kerültek.

 

Szakvélemény

mikronyomokról

 

 

Előzmények:

     2001. IV. 23-án megkeresett a megbízó azzal a kéréssel, hogy az első fokon elítélt ügyfele Tánczos Gábor körmendi lakos ügyében a peranyagot vizsgáljuk át, és a vegyész szakértők által vizsgált bizonyítékokat értékelve adjunk szakvéleményt. A megbízó a teljesítéséhez a birtokában lévő peranyagot 2001. IV. 24-én Pasinszki József laboratóriumvezetőnek átadta.

 

Az első fokú ítélet szerinti tényállás:

     Az ítélet szerint Tánczos Gábor 1998. április 1-én du. 1/2 6 és 6 óra közt szülei lakásának nappali szobájában megölte a 11 éves Heffenträger Zsófia Körmend, N. u. 3. (III. 8.) sz. alatti lakost. Az ítélet szerint Tánczos Gábor, Sz. Gy.-hez  aki ugyanezen ház IV. 8. sz. alatt lakik mentében a lépcsőházban találkozott a sértettel, akit megszólított, majd miután az kinyi­totta a lakás ajtaját utánament, és annak hallatán, hogy a kislány kérdőre vonta, hogy mit keres ott, indulat­ba jött és rátámadt, ököllel arcul ütötte. A lakás belseje felé menekülő sértettet az ebédlőben utolérve ismét megütötte a fején. Ennek az ütésnek következtében a kislány hajában lévő egyik csat eltört és maradványai szétszóródtak az ebédlőben. A nappaliba menekült sértettet a terhelt az ítélet sze­rint leszorította a sarokgarnitúrára. Eközben a kislány másik hajcsatja is kiesett és felborult egy virágváza. A terhelt az ítélet szerint felkapta a TV-n álló, cserépből készült Búsuló juhász szobrot és azzal fejbeütötte a sértettet. Ezután a terhelt az ülőgarnitúrán hátrahanyatló testhelyzetben lévő sértett nyakát szemből, orrát-száját befogva két felületes és egy mélyre hatoló metszéssel elvágta. A sértett ezt követően néhány perc alatt meghalt. A nyakmetszés ellenére a halott körül csak kis (50 - 60 cm) kiterjedésű vértócsa keletkezett. Az ítélet szerint a terhelt ezt követően felment Sz. Gy. lakásába, ott, ill. később a ház előtt Sz. Gy.-vel kb. 15 - 20 percet beszélgetett, majd hazament.

 

A nyomok 7000-1789/1998. sz. ORFK BSZI szakvéleményben leírt vizsgálati eredményeinek áttekintése:

     A szakvélemény a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának kirendelő határozatai alapján készült. Ismerteti a vizsgálati módszereket, a vizsgálatokat végzők nevét, valamint a bűnjeltárgyak kezelését, ill. felsorolását. A szakvéleményben elmulasztották közölni a vizsgálatra érkezett bűnjelek csomagolását, ill. a hitelességüket igazoló adatokat.

     A szakvélemény közli a talált nyomok lehetséges eredetét is de tartózkodik az eredmények értékelésétől. Megbízónk kérésére mi szakértői szempontból értelmezzük a kapott eredményeket, ill. kiegészítjük azt egy saját vizsgálattal (63/01. sz.).

 

Szakvélemény:

     Annak bizonyítására, hogy a terhelt járt a bűncselekmény helyszínén, nem elegendő annak megállapítása, hogy a terhelt ruházatából is származtatható elemi szálak találtattak a helyszínen, vagy a sértetti lakásból is származtatható, (nem egyedi) nyomok voltak a terhelt ruházatán. A textíliák, festékek, műanyagok tömegtermékek, mikromaradványaik nem föltétlen a sértetti lakásból kellett, hogy a terhelt ruhájára kerüljenek, ill. a sértetti lakásba is kerülhettek máshonnan a terhelt egyes ruhadarab­jainak anyagával megegyező minőségű elemi szálak. Tömegtermékekből eredő nyomok esetén bizo­nyító erejű csak az ún. nyomkereszteződés megál­lapítása lehet. Nyomkereszteződésnek hívjuk azt a je­lenséget, hogy ha két tárgy érintkezik egymással, akkor azok egymáson nyomot, anyagmaradványt hagynak. Termé­szetesen két tárgy érintkezése után nem mindig mutatható ki a nyomkereszteződés. Mondjuk egy textí­lia hagyhat elemi szálakat egy porcelán tárgyon, de nem biztos, hogy a porcelánról eközben kimutatható mennyiségű kopadék kerül a textilre. Két textília esetén azonban feltétlenül kimutatható a kölcsönös­ség. Ennek fényében áttekintve a hivatkozott szakvéleményt, megállapíthatjuk, hogy abban összesen 2 nyomkereszteződés található:

1.      A sértett 1.11. jelű pulóverén szürke PAN  szálakat találtak, amelyek a terhelt 3.4. jelű inge anyagának textilszálaival azonos minőségű, míg a 3.4. jelű ingen találtak az 1.11. pulóver anyagával megegyező minőségű piros PAN szálakat.

2.      Az 1.11. jelű pulóveren indigókék pamut szálakat találtak, melyek megegyeznek a terhelt 3.1. jelű farmernadrágjának anyagával, a 3.1 jelű nadrágon pedig találtak az 1.11. pulóver anyagával megegyező minőségű piros PAN szálakat.

     A 2. nyomkereszteződés azonban nem bizonyító erejű, mivel a sértett lakásában 4 db. olyan farmer ruha­darabot találtak, amelynek szálminősége a szakvélemény szerint azonos a 3.1. jelű nadrágéval.

     Az elemi szálak alkotta mikronyomok bizonyító ereje a statisztikán alapul. Például annak igen nagy a valószínűsége, hogy bárkinek a ruházatán megtalálhatók legyenek indigókék színű pamutszálak, mert a farmerruházat divatcikk, általánosan elterjedt viselet, nagyon könnyű kapcsolatba kerülni vele (pl. buszon, áruházban). Tehát bizonyító ereje nincs. Annak a valószínűsége viszont, hogy valaki coboly­prémmel kerüljön érintkezésbe, már sokkal kisebb. Tehát egy coboly szőrszál mikronyom komoly bizo­nyíték lehet.

     Esetünkben egyetlen értékelhető nyomkereszteződés van. A szakvélemény nem tért ki arra, hogy a piros, ill. szürke PAN-szálaknak vannak-e egyedi jellegzetességeik, tehát vélhetőleg nincsenek, akkor pedig lévén ezek tömegtermékek könnyen lehetséges, hogy a szálkereszteződés véletlen, nincs köze a sértett elleni bűncselekményhez.

     A bizonyítékok közt más szálkereszteződés nincs. Az, hogy valakit ököllel fejen üssenek, orrát-száját befogják ,  majd egy felkapott tárggyal leüssenek és utána fejét előrehúzva (vagy -tolva) elvágják a torkát , nehezen képzelhető el anélkül, hogy eközben testi érintkezés ne történjék. A testi érintkezés feltétlen következménye az áldozat és a terhelt ruhái közti elemiszál nyomkereszteződés. A sértett ruhá­in tehát általánosságban jelen kell lennie az elkövető ruházatából származó elemi szálaknak, és viszont. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ott, ahol a tettes és az áldozat textilből készült ruhái érintkeztek, feltét­lenül létrejön nyomkereszteződés. Esetünkben a bűncselekmény elkövetése dinamikus jellegű volt, valószínűtlen, hogy a tettes és az áldozat csak egy ponton ráadásul nem is az elkövető legfelső ruha­darabjánál került érintkezésbe egymással. A nyomok transzfere a sértett ruházatán miután megtá­madtatásától haláláig nem volt módja átöltözni szabályos bűnjelkezelés mellett nem lehetséges. Tehát az a tény, hogy a sértett 1.3. jelű nadrágján találtak a terhelt 3.4. jelű ingének anyagával azonos minőségű szálakat semmiképpen sem magyarázható a sértett és a terhelt érintkezésével, mert a 3.4. jelű ingen nem találtak az 1.3. jelű nadrágból származtatható szálakat. (Az elemi szál nyomok sokszoros mosás után is kimutathatók!) Ugyanez vonatkozik a 2.9. jelű fali­szőnyegre is, melyen a terhelt 3.5. jelű dzsekijéből származtatható szálakat találtak, de a dzsekin nem voltak megtalálhatók a faliszőnyeg elemi szálai.

     Külön fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a terhelt 3.4. jelű ingén találtak ugyan olyan festék­nyomot, ami megegyezik a sértett 2.17. jelű hajcsatjának festékbevonatával, de nem találtak sem a 3.4 jelű ingen, sem a terhelt más ruhadarabján a hajcsat lakkbevonatával megegyező összetételű nyomot. Véleményünk szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a hajcsat bevonatrendszere a törés követ­keztében rétegeire essék szét, és az elkövető ruhájára kizárólag a bevonat alsóbb rétegeiből kerüljön szennyeződés. (A festékek szintén tömegtermékek!)

     A 2.1. jelű cserép­darabokon találtak olyan elemi szálakat, amelyek azonos minőségűek a terhelt 3.5. jelű dzsekijének anyagával, de a dzsekin nem találtak cserépdarabokat, viszont a terhelt által a dzseki alatt (!) viselt 3.4. jelű ingen igen, ám az ingből eredő szálakat nem találtak a cserépdarabokon.

     Mindezek, továbbá az a tény, hogy nem találtak a terhelttel kapcsolatba hozható nyomokat a sértetti lakásban, arra mutatnak, hogy meg kell vizsgálnunk azt, hogy szabályos bűnjelkezelés mellett lehetsé­ges-e, hogy a vizsgált tárgyakról mikronyomok kerültek egymásra.

     A terhelt több ruhadarabján PUR-szivacs szemcséket, ill. a sértetti lakásból is származható cserép­darabokat  találtak. 63/01. sz. vizsgálatunkkal ezek eredetére kerestünk magyarázatot.

 

     A peranyagban fellelhető iratok szerint az ORFK Bűnügyi Szakértői Intézetébe 1998. IV. 7-én a sértett és a terhelt ruházatát  együtt szállították a sértetti lakásból származó egyéb tárgyak között egy 2 x 3 m-es mustárszínű szőnyeggel. A tanúvallomások szerint egy PE  zsákban voltak ruhaneműk, és vittek még bűnjeleket legalább egy papírdobozban, mely(ek) tartalmát a tanúk nem látták.

     Vizsgálatunkkal azt akartuk igazolni, vagy cáfolni, hogy amennyiben a bűnjeltárgyak PE tasakokba voltak csomagolva, de a 2.18. jelű 2 x 3 m-es szőnyeget csomagolás nélkül raktározták, ill. szállí­tották, előfordulhatott mikronyom-transzfer. Az a feltételezés, hogy a szőnyeg nem volt becsomagolva nem mond ellen F. I. bírósági vallomásának, mivel a bűnjelek kezelési módját előíró 117/1984. (IK.12.) IM-BM-PM-Leg.Ü. együttes utasítás 3. § (4) bekezdése szerint olyan bűnjelek esetén, amelyeknek a csomagolása nehézségekbe ütközik, elegendő csak (megfelelően kitöltött) bűnjel­címkét alkalmazni.

     A 63/01. sz. vizsgálati jegyzőkönyvünk eredményei azt mutatják, hogy a bűnjelek kezelésekor ezek véletlen transzferrel is átkerülhettek a terhelt ruháira. A szőnyeg és a PE érintkezése következtében kialakuló sztatikus feltöltődés eredményeképpen a szőnyegről a cserép-őrlemény egy része átkerül a poli-etilénre. Természetes, hogy az ezzel érintkezésbe kerülő textíliára átkerülnek cserép-szemcsék, de a vizsgálat azt mutatja, hogy a tasak belsejéből elővett textildarabra is átkerül néhány szemcse. A textil ui. ellentétes elektromos töltésű lesz, mint a tasak, a tasak külsején megtapadó cserépszemcsék pedig töltésmegoszlás folytán dipólusosak, belső oldaluk a fóliával ellentétes, külső oldaluk pedig azonos töltésű, tehát vonzás alakul ki közte, és a tasakból előhúzott textildarab közt. Ennek következménye a mikronyom-transzfer.

     Megjegyezzük, hogy a transzfert csak cserép-őrleménnyel vizsgáltuk, mert egyrészt a PUR szivacs leőrlése bonyolultabb művelet, másrészt, ha a cserép-őrlemény képes a transzferre, akkor az elektro­sztatikus feltöltődésre sokkal hajlamosabb PUR-nak is vándorolnia kell az adott körülmények közt.

 

 

Szeged, 2001. V. 17.


Pasinszki Laboratórium                                                                                                 

Szeged Babits Mihály u. 10.

Tel./fax: (62) 401 774

tel.: (30) 9283 362

 

Vizsg. jkv. szám: 63/01.

Pasinszki Laboratórium 2001.

 

Vizsgálati jegyzőkönyv

mikronyomok transzferéről

 

 

Megbízó: dr. S. Z.

Minta: 1db 40 x 80 cm-es PAN lábtörlő szőnyeg, kb. 20 g tetőcserép-őrlemény (100 - 200 m közti frakció), 2 db 40 x 50 cm-es fehér, pamut textildarab

A mintát a laboratórium állította össze.

 

 

Vizsgálatok:

     Az 1. jelű  fehér pamutszövetet egy 30 x 50 cm-es, 0,05 mm vastag PE tasakba helyeztük, majd a tasakot gumigyűrűvel légmentesen lezártuk. A cserép-őrleményt szétszórtuk a lábtörlőn, majd a lábtörlőt és a csomagolt textildarabot behelyeztük egy 22 x 30 x 24 cm-es karton dobozba, azt lezártuk és laboratóriumi rázógépen 20 mm-es amplitúdóval, 300 min-1 frekvenciával 5 percig ráztuk. Ezt követően kivettük a dobozból a lábtörlőt és becsomagolt pamutdarabot, és laboratóriumi asztalon kibontottuk a PE tasakot vigyázva, hogy ne érjen a textília a tasak külső felületéhez. A 2. jelű textíliát hozzáérintettük a tasak külső felületéhez.

     A textíliákról ezt követően 1-1 db 5 x 30 cm-es cellux-szalaggal mintát vettünk, és a cellux-szalagot fehér alapon 5-szörös, ill. 10-szeres nagyítású lupével átvizsgáltuk.

 

Eredmények:

1. 4 db szemcse / 150 cm2

2.: 41 db szemcse / 150 cm2

 

E jegyzőkönyv csak teljes terjedelmében másolható.

 

 

Szeged, 2001. V. 17.

 



Kezdőlap | Linkek | Cégismertető | Szolgáltatások | Vizsgálati módszerek | Know-how-k | Publikációk | Könyvtár | Referenciák.html